2011. december 23., péntek

My Favorite is my Brother - 1rész - Ami a szívemen,az a számon!

Egy fiatal nő libbent be egy könyvtárba.Egy rövid, vörös hajú gyönyörű nő.Elegáns barna ruhájában és magassarkú cipőjében elegánsan lépkedett,majd megállt a pultnál mosolyogva.Majd körülnézett és gyanakvóan felhúzta a szemöldökét.
-Shiori! - Kiabált be a polcok közé
-Már is megyek!Csak még... ezt... a könyvet... vagyis könyveket... - Hallatszott a polcok közül a hang.
Majd kilebbent egy nő a könyvvárak közül.Hosszú barna haja kócosan állt.Egy nagy fekete keretes szemüveg csúfítottal el csinos arcát.Egy fekete fodros szoknyát és egy inget viselt.Szinte mint egy iskolás lány.
-Ó... szia Akane.Mi szél hozott? - Mondta meglepődve Shiori miközben besétált a pult mögé és feljebb tolta szemüvegét az orrán.
-Hallottam hogy Hiroya-nak újabb koncertje lesz. - Mondta mosolyogva Akane,majd festett vörös haját a füle mögé tűrte.
-Bizony... ráadásul nem csak 1. Jövő hónapban Tokióban lesz egy... már azon gondolkozom hogy vele megyek...
-És akkor mi lesz a könyvtárral?A főnököd kórházban van...
-Lehet hogy jövő hónapban már nem.Végül is nyár van.A diákok kevesebbet járnak ide,bezárhatunk 2 napra.
-Hihetetlen vagy - Nevette el magát kínosan Akane. - Á... most jut eszembe... nem rég olvastam egy cikket Hiroya-ról hogy egy nővel látták kézen fogva.
-Az lehetetlen.Az én bátyámnak nincs barátnője. - Nevetett Shiori majd hozzá tette nyugodtan miközben pakolgatta az asztalát - Csak pletyka.
-Gondoltam hogy ezt mondod!Ezért bátorkodtam megvenni és elhozni a magazint! - Mondta Akane büszkén majd előkotorta a magazin-t a táskájából és az asztalra vágta.És mosolyogva folytatta - 18.oldal!
Shiori unottan vágta le magát a pult mögötti székre majd lapozgatni kezdett.Végül rátalált a cikkre a 18.oldalon.A cikkben ez állt egy képpel mellékelve:
Katsura Hiroya nem bír magával!
A 30éves híres énekes nem tudta titokban tartani fiatal barátnőjét!A pletykák szerint a lány még középiskolás.Azonban riportereink felkeresték Hiroya-t és őszintén elmondott mindent.A nő neve Etsuko és 25éves!Kiderült hogy Etsuko, Hiroya egyik koncertjénél lepte meg az énekest egy reklám felkéréssel,amit alig pár hete forgattak Tokióban.Ezek után már kézen fogva mászkáltak egy parkban,és fotósaink lekapták e romantikus pillanatot.

-Ez kizárt! - Állt fel Shiori,de olyan nagy lendülettel hogy feldőlt a széke.Mindenki odakapta a fejét aki a közelben olvasott.Majd magabiztosan azt mondta - Az én bátyám soha sem!Azonnal felhívom!  
Shiori előkapta telefonját a zsebéből majd tárcsázott.*A hívott szám pillanatnyilag nem kapcsolható...*
-Ki van kapcsolva... - Mondta Shiori szomorúan.
Este a Katasura család villájában...
Shiori dühösen szállt ki luxus autójából a ház előtti udvarra,majd berontott a ház nagy ajtaján.
-Anya! - Kiabálta amint belépett.
Szobalányok futosgáltak le-fel a márványlépcsőkön.Az egyik oldalon egy nagy nappali fogadta az arra járó embereket.Nagy fehér díványokkal,és vörös színű selyempárnákkal.Egy nagy TV-vel és kandallóval,nagy könyvespolcokkal.Végül a nyitott szoba másik felén egy nagy fekete versenyzongora állt rendezetlen kottákkal a tetején.A másik oldalon egy konyha volt,mellette egy fürdőszobával.Mind luxus volt.
Ha valaki felment a lépcsőn megpillanthatott még egy nappalit,nagy üvegablakokkal kirakva.Végül egy széles folyosót ahol ajtók nyíltak különböző szobákba.Shiroi benyitott az egyik ajtón.A saját szobájába.Sárgás színű fal keretezte be a szobát,ahol egy nagy francia ágy állt rózsaszín selyem takaróval és párnákkal.Vele szemben egy sminkes asztal volt,amit Shiori nemigazán használt.Emellett pedig sok könyvespolc,tele sok könyvvel.Majd egy nagy üvegajtó következett.Az üvegajtó mögött egy gardrób volt tele ruhákkal.De Shiori alig viselte azokat,inkább a neki tetszőeket hordta,nem azokat amiket édesanyja választott neki.Teli táskáját levágta az ágyra,majd kirontott a szobájából nyíló erkélyre.Ott pedig nagyokat sóhajtozott.
Eljött az este és a család kis része vacsorához ült..Hiroya Shiori-val szemben foglalt helyet.30éves igen jóképű férfi volt barna hajjal és tökéletes hanggal megáldva.Shiori nagymamája volt még ott a vacsorán
Shiori idegesen kapkodta a falatokat miközben dühösen méregette testvérét,végül nagy erővel rúgta bokán.
-Áú!! - Szisszent fel Hiroya majd ártatlanul megkérdezte - Ezt miért csináltad?
-Kérdezd a menyasszonyodat! - Vágta oda dühösen Shiori
-Á... szóval itt van a kutya elásva!Ez miért probléma?
-Ki mondta hogy probléma? - Kontrázott Shiori
-Ch...
-Hihetetlen vagy Katsura Hiroya!
-Elég volt már ebből! - Szólt közbe a nagymama magabiztosan.Majd belebökte a villáját az ételbe és a szájához emelte - Én különösen örülök neki hogy megházasodik.Éppen ideje volt.Te is kereshetnél már férjet kislányom. - Nyúlt a a vízért az idős asszony
-De nagymama!Hogy én férjet?! - Gyűrögette idegesen Shiori az asztalterítőt
Hiroya elnevette magát.
-Te meg miért nevetsz?! - Fordult újra testvéréhez Shiori majd újabb rúgást irányított.
-Ejnye!Ne csodálkozz hogy majd nem akar senki feleségül venni!Nagyon agresszív vagy! - Mondta nevetve Hiroya ,majd felállt az asztalhoz és testvéréhez ment.Nyomott egy puszit Shiori arcára,aki csak még idegesebb lett.Hiroya elment a nagymama pedig elégedett arccal pakolta át tányérjára Hiroya maradékát.
-Á... hihetetlen ez a... - Mondta Shiro miközben rácsapott az asztalra majd nagymamájához fordult - Nagyi!Te láttad egyáltalán azt a cikket?!
-Persze édesem.
-És egyáltalán nem érdekel mit írnak?!
-Nem hát.A lényeg hogy az egyik unokám boldog.És nincs is szükség semmi másra.
-B... boldog?!Láttad egyáltalán azt a nőt?
-Láttam bizony.Fiatal és gyönyörű. - Mosolygott elégedetten az asszony - Most pedig  elég volt ebből a beszélgetésből, fejezd be a vacsorádat!
Shiori dühösen falatozott tovább.A vacsora befejezése után Shiori leült a nappaliban,ahol bátyja zongorázott.Mindig szokás volt náluk,hogy valaki leül és zongorázik a többiek meg hallgatják vacsora után.Ezt a családi hagyományt soha nem törölheti el senki.A gyönyörű zongoraszó után egy darabig csönd volt.Hiroya is csöndben ült a zongorát bámulva.Majd megtörték a csendet.
-Te tényleg szereted azt a nőt? - Kérdezte Shiori
-Ezen rengeteget gondolkodtam.Azt hogy hogy mondjam el neked hogy van barátnőm,akivel ugyan úgy jól érzem magamat ahogy veled.
-De közben múltak a napok,hetek sőt lehet hogy hónapok is... és nem mondtad el.Ezek után meg úgy tudom meg az egészet hogy az újságban olvasom,nem pedig a saját bátyámtól,akivel születésem óta együtt vagyok. - Mondta duzzogva Shiori
-Én szeretem Etsuko-t.Nagyon... és szeretném hogy te meg ő elfogadjátok egymást.Mert mindkettőtöket szeretem.És nem áll szándékomban választani közületek.
-Értem... én sem akarok elszakadni tőled.Mert nagyon szeretlek én is... - Mondta Shiori miközben a zongorához sétált és hátulról megölelte a zongora előtt ülő bátyját. - Kicsit önző vagyok... de ettől függetlenül azt szeretném hogy boldog légy.
-Köszönöm hogy megértesz.El is hívom a holnapi vacsorára Etsuko-t,rendben van?
-Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni...
Másnap este valóban jött a menyasszony.Etsuko valóban gyönyörű volt.Hosszú hullámos, szőkére festett haja volt.Szeme gyönyörűen ki volt húzva fekete tussal,és szempilláit is festette.Egy elegáns rózsaszínes ruhát viselt blézerrel.Nyakában pedig egy kis ezüst szív lógott.Shiori ennek a nőies megjelenésnek az ellentéte volt.Egy fekete tütü szerű szoknyát viselt alatta egy fehér cicanadrággal,végül egy iskolás lány felsőt kombinált hozzá.
-Te vagy Shiori igaz? - Mosolygott Etsuko Shiori-ra - Ashida Etsuko vagyok.Hiroya már sokat mesélt rólad.Remélem jól kijövünk majd egymással.
-Én is... nagyon remélem. - Válaszolt Shiori bizonytalanul pislogva szemüvege mögött.
-Apa,anya... ő itt Etsuko - Vezette oda Hiroya szülei elé a lányt.
-Nagyon örülök hogy végre találkozhatok önökkel - Mondta Etsuko miközben meghajlással mutatta tiszteletét.
-Mi is nagyon örülünk annak hogy végre megismerhetünk téged. - Mondta az édesanya
Ő is szép nő volt,kifinomult ízléssel.Fiatalabbnak látszott a koránál.Barna kontyba tűzött haja lazán lógott.Egy fekete szűk térdig érő szoknyát viselt egy bordó selyemblúzzal.Hosszú lógós fülbevalóval,melyben gyémántok csillogtak.Mellette áló férje,Hiroya és Shiori apja 50es évei közepén járó férfi volt.Még is dús fekete haja volt,és szemüveget viselt,akárcsak Shiori.Emellett öltönyt viselt.
-Jó estét nagyi - Hajolt meg a nagymama előtt is Etsuko mire mindenki kérdően nézett rá. - Mi már találkoztunk.
Erre mindenki "ááá,értem" bólintással tovább lépett a történteken
-Akkor hát... együnk - Mondta mosolyogva az édesapa
Mind leültek az asztalhoz.Elkezdtek vacsorázni.Majd Shiro megtörte a csöndet
-Etsuko...  - Kezdett bele Shiori mire Etsuko felemelte a fejét - a szüleid ...mivel foglalkoznak?
-Na de Shiori! - Hurrogta le a bátyja.
-Á semmi baj Hiroya - Fordult vőlegényéhez Etsuko majd vissza Shiori-hoz. - Édesapámnak több étterme van egész Japánban.És azokat irányítja.Sőt néha be is látogat ő maga is dolgozni.Édesanyám pedig nővér egy tokiói kórházban.
-Tehát Tokióban születtél?
-Igen... a mai napig ott élek.Csak a munkám miatt szoktam elhagyni a családi birtokunk.Most is egy hotel lakosztályában lakom.
-Az esküvő után Tokióba telepedtek le? - Folytatta a kérdezgetést Shiori
-Nos erről még nemigazán beszéltünk... de Hiroya karrierjének is jót tenne az hogy ha Tokióba jönne.És persze nekem is ott van a legtöbb munka lehetőségem.
-Értem...
-Van még... valami kérdésed? - Kérdezte kínos arccal Etsuko
-Nincs. - Mondta röviden Shiori majd felállt az asztaltól - Jó étvágyat.
Mindenki Shiori után nézett.Majd Hiroya is felállt követve Shiori példáját.
-Megbeszélem vele a dolgot
Hiroya kopogtatás nélkül benyitott Shiori szobájába majd leült mellé az ágyra.A beszélgetést azonban Shiori kezdte.
-Miért kell elmenned Tokióba is?Nem elég az hogy elköltözöl?Itt hagysz minket?De... hogy vagy képes várost is váltani? - Mondta Shiori kétségbeesetten
-Nem olyan szörnyű ez... gyakran hazajövök majd... és te is meglátogathatsz... sokszor voltál már te is Tokióban.
-De nem úgy mint ha az otthonom lenne - Kontrázott Shiori majd kiviharzott a szobából.
Teltek a hetek,Shiori kénytelen volt elfogadni a történteket.Lassan megbékélt Etsuko-val és bátyjával is sokat beszélgetett azóta.Míg el nem jött az a nap,amikor Tokióba indul a szerelmes pár.
-Fiam... ne fordulj meg... menj csak Tokióba.Sajnos a családod nem tud veled oda költözni... de mivel már 30éves vagy... már te irányítod az életed teljes egészét.De... mindig is a fiam maradsz.Ezt sose felejtsd el! -Mondta az apa kicsit rekedt hangon.Majd Etsuko-hoz fordult - Drága Etsuko... teljesen biztos vagyok abban hogy te vagy a megfelelő nő Hiroya számára.Tarts ki mellette ameddig tudsz.És szülj nekünk unokákat - Mondta nevetve az apa.
-Úgy lesz. - Mosolygott Etsuko majd puszit nyomott az idős férfi arcára.
Közben Hiroya is elbúcsúzott egyetlen húgától.
-Miért érzem azt hogy örökre elmész? - Kérdezte Shiori könnyes szemmel.
-Talán mert így is van? - Kérdezte komoly arccal a férfi
-Mi? - Kerekedett el Shiori szeme
Hiroya elnevette magát,mire Shiori nyakon vágta
-Ne viccelődj ilyenekkel! - Mondta Shiori duzzogva
-Erőszakos húgocskám... még úgy is látjuk egymást.Hamarabb mint gondolnád. - Hiroya megölelte húgát végül szüleihez,nagymamájához fordult és elköszönt tőlük.Felszálltak a  vonatra.
Teltek a napok... a hetek.Shiori mindig unottan járt be dolgozni és otthon is unalmas dolgokkal töltötte az idejét.De egy este egy idegen férfi állított be a villába,akinek Shiori nem látta az arcát.De nem is érdekelte igazán.A nagymamájával beszélgetett a férfi a nappaliban.
-Nos akkor... a nagyapád szerint neked is erre van szükséged. - Mosolygott a nagyi
-Azt hiszem... igen.Szeretném megismerni...
-Akkor hát... holnap akcióba léphetsz drága Daisuke.
-Mindent megteszek - Mosolygott a férfi.
Másnap Shiori a könyvtárba unottan rakosgatta a könyveket a polcokra.Eközben egy jóképű férfi jött be.Hosszabb festett szőkés barna haja volt.Csillogó fülbevalója és menő szerelése.Egy szűkebb farmert viselt egy magas szárú fekete sportcipővel.Piros pólójára pedig egy szürke öltönyt vett fel.Gazdag férfi volt.
-Hahó!Van itt valaki? - Nézett körbe a férfi majd körbe sétált és meglátta a lányt.Shiori éppen az utolsó könyvet akarta felrakni a legmagasabb polcra mikor megbillent a sámli amin állt és leesett volna... ha a rejtélyes férfi nem termett volna ott és kapja el az ügyetlen lányt.A férfi csak nevetve elengedte Shiori derekát majd kicsit hátra lépett.Majd hosszan egymás szemébe néztek.A férfi mosolyogva Shiori pedig megdöbbenően azonban csodálkozva.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése